Nyílegyenes

2013.jan.27.
Írta: Derwish komment

IN GOD WE TRUST

Hivatalosan ma negyven éve, hogy véget ért a vietnami háború. A háborút lezáró okmányokat 1973 január 27-én írták alá. Az áldozatok száma: 60 ezer amerikai katona, a velük szövetséges dél-vietnámi erők 300 ezer katona, a velük szemben álló vörös sereg 650 ezer katona, a civil áldozatok száma 3 millió, plusz a háborút tovább folytatódó polgárháború áldozatai. Az egyenleg: 60 ezer amerikai és több mint 4 millió vietnámi ember.

A legutóbbi iraki beavatkozásban 157 ezer ember veszítette életét közvetlenül az USA és szövetségesei által véghezvitt intervencióban. Amit nem vernek nagy dobra, hogy egyes becslések szerint legalább egymillió ember halt meg közvetetten a háború mellékhatásai miatt, a gyógyszerhiánynak, a csatornarendszer elpusztításának, az állandó áramszüneteknek és járványoknak köszönhetően. Nem is szólva arról, hogy az ostoba amerikai politika nem számolt a vallási felekezetek és szekták között lévő feszültségekkel, amik a háború befejezése után majdnem a polgárháborúba sodorták a már addig is sokat szenvedett országot. Az Irakban állomásozó 170 ezer amerikai katonából 4474 katona halt meg.

Amit kevesen tudnak, hogy friss adatok alapján a halál továbbra is szedi áldozatait még az amerikai erők kivonulása után is, ugyanis az amerikaiak és szövetségeseik (európai csapatok) nagy előszeretettel használtak depeleted-uranium-ot és különböző vegyi fegyvereket egyes akciójuk során az országban. Ennek az lett a következménye, hogy drasztikusan megnőtt azon a környékeken a születési rendellenességek és a rákos megbetegedések száma.

Dr Christopher Busby brit tudós és aktivista 2011-ben publikált tanulmánya rámutat, hogy kutatásai során a laboratóriumi vizsgálatokban, higanyt, urániumot és bizmut-ot talált a betegek hajmintáiban, valamint a talaj és vízmintákban. Ezek csak az amerikaiak által használt TILTOTT fegyverekből származhatnak, hiszen a betegségek megugrása is a helyi beavatkozások dátumától érzékelhető drasztikusan. Például a 2004-es falujjai támadás óta 12 szeresére nőtt a rákos gyermekek száma a városban. Jegyezzük meg, hogy ez egy döbbenetes szám. Nem 2-szeres, nem is 3-4 stb., hanem TIZENKÉTSZERES!

Egy iraki tudós Dr Alani, aki 2012-ben Japánba utazott, hogy találkozzon olyan helyi orvosokkal és tudósokkal, akik az amerikaiak által Hiroshimára és Nagaszakira ledobott atombomba következtében bekövetkező születési rendellenességeket tanulmányozták. A számok meghökkentőek. Ott "csak" 1-2 százalék a születési rendellenességek száma, amíg Falujja-ban 14.7 százalék, tehát 14 szerese az atombombával sújtott területekhez képest. Az ország más tartományaiban is érzékelhető ez a jelenség, de a számok nagy valószínűség szerint  sokkal magasabbak, mert az országban a szülések 40-50 százaléka otthonszülés és ezért nincsenek pontosan regisztrálható adatok.

Amit biztosan tudhatunk, hogy csak ennek a két intervenciónak minimum 5 millió halálos áldozata volt és, amint a fenti iraki példa mutatja ez a szám nagy valószínűség szerint csak növekedni fog. Ezek a rideg számok félelmetesek, hiszen nagyjából megközelítik a holokauszt során elpusztított áldozatok számát, de meg is haladhatják majd idővel. Persze az összehasonlítás értelmetlen és csak merő statisztikai, de mindenképpen elgondolkodtató, hiszen az áldozatok óriási száma önmagáért beszél, és az okok mögött "felelős" emberi döntések állnak. Felelősök, akiket soha nem ítéltek el hazájukban az USA-ban, de azt se felejtsük el, Nyugat-Európa is önként csatlakozott Irak lerohanásához, amiről utólag kiderült, hogy jogtalan volt, mert Szaddam Husszeinnek nem voltak vegyifegyverei.  

 

 

https://www.youtube.com/watch?v=RNi_1pbSqGY

Sámánia

Nagy divatja van manapság a magyarsággal, magyar őshagyománnyal foglalkozó elméleteknek. A magyar nyelv által hordozott szellemiség,(mint ami a szavak által közvetít szellemi erőket ) is reflektor fénybe került. Aztán az ősmagyar-pogány vallással kapcsolatban is felvetődtek olyan állítások, hogy az egyfajta  szellemi útmutatásra alkalmas eszköz, aminek az a feladata, hogy a nemzetek között spirituális szempontból utat mutasson. Egyre többet hallunk a táltosok, sámánok világáról, sámánutazásokról, révülésekről, amik, mint magas szintű „spirituális” tapasztalatok beavatják az embert a szellemvilág és önnön világa magasabb régióiba. Különböző magyar tájak és földrajzi helyek nevei merültek fel, amelyek erős „spirituális” töltéssel rendelkeznek, mint pl. a Pilisben található Dobogó-kő, (állítólag itt van a Föld szívcsakrája) a Tápiószentmárton határában lévő Attila-domb stb. Ezek úgynevezett „erőhelyek.” Elképesztő irodalma lett a magyarság származási eredetéről szóló történeteknek is, amelyekben szintén bombasztikus teóriák láttak napvilágot, nem is szólva a rovásírás körül kialakult őrületről, ahol egyeseknek sikerül hasonlóságot találni nemcsak  az ékírással, de az egyiptomi hieroglifákkal is. Olyan elmélettel is találkoztam, hogy magyarnak lenni elsősorban szellemi állapotot, hovatartozást jelent, egyfajta „kiválasztottságot”. 

Bevezetésnek szerintem ennyi elég is. Megpróbáltam dióhéjban összefoglalni a témához kapcsolódó legfontosabb területeket, de lehet, hogy kimaradt egy két dolog. Mindenesetre úgy érzem, hogy egy roppant érdekes, de ellentmondásos jelenséggel állunk szemben. Ha naiv ember lennék még akár hihetnék is ezeknek a dolgoknak a jelentőségében, de mivel nem vagyok az szeretek kérdéseket feltenni és nem vakon elfogadni mindent, ami elém kerül. Elég egy átlagos történelem tudás is, hogy belássuk azt, hogy valami nem stimmel ezekkel a magyarságot felmagasztaló elméletekkel, főleg ami a „spiritualitás” részét illeti. Mi abban a ráció, hogy felmagasztalunk egy nomád törzsek csoportját alkotó népet, akik történetesen fizikális alkatunkban az őseink voltak, vándoroltak, raboltak, portyáztak, jurtában laktak és igazából csak kb. ezer évvel ezelőtt hagytak fel ezzel az egyszerű életformával, (nem maguktól) ráadásul a spiritualitás szempontjából, a primitív „sámánizmus” űzték? Előttük már hatalmas archaikus civilizációk, birodalmak, városállamok tűntek le és fel, jelentős, látható, kulturális és építészeti nyomot hagyva maguk után, de még az akkori nyugati és keleti világ népeihez képest is fejletlennek számítottunk. (Ezek megkerülhetetlen tények a történelemtudomány és az archeológiai kutatások is ezt bizonyítják.) Nem is szólva a megváltók, próféták, istenkirályok, filozófusok és más magas szellemiségek, személyek addigi megjelenéséről a föld különböző pontjain és népeiben, hátrahagyva azokat a szentkönyveket, kinyilatkoztatásokat vagy költeményeket, amik a mai napig is kifejtik hatásukat.)

Alapvetően nem a magyar hagyományokkal van a bajom, hanem a bizonytalan és bizonyíthatatlan elméletekkel, túlzásokkal. Mit takar ez a jelenség, ami egyáltalán nem új keletű, hiszen már Hamvas Béla is írt róla Az öt géniuszban. Napjainkban a globalizáció sterilizáló hatásától és a nehéz hétköznapoktól sok ember menekül ezekhez az elméletekhez, mesékhez, csupán a nemzeti öntudata erősítése és megőrzése végett, de nagyon jól megfér az elsekélyesedett ezotéria felszínes tanításai között is olyan "tapasztalatok" ígéretével, amik könnyen elkápráztatják a jóhiszemű, de alapvetően tájékozatlan érdeklődőket. A mai politikai elit is szívesen alkalmazza ezeket a szimbólumokat, totemeket, a „mikropsziché” egybefogására, nem is szólva a benne rejlő remek üzleti lehetőségről, ami sok írót, művészt és „tudóst” is csatasorba állít a „magas cél” érdekében. A jelszó: „vissza a gyökerekhez”, ami szép és jó is, (főleg, ha hiteles információkról van szó) mint kulturális és történelmi adalék, de megtévesztő és káros, ha a nemzeti öntudat számára szállít különféle kétes elméleteket népünk jelentőségéről, kiválasztottságáról, mint faji, nyelvi, mint pedig úgynevezett „spirituális” szempontból.

Amint fentebb említettem a jelenség nem új, hiszen már Hamvas Béla is foglalkozott vele a 40-es években írt munkájában, Az öt géniuszban.

Nézzünk meg a könyvből néhány idevágó idézetet!

Ami a nyelvet illeti ezt írja:

A magyar nyelvnek -”Spirituális érzékenysége valószínűleg sohasem volt, vagy igen régen elveszett, és ezt retorikával helyettesítették. Ezért mindaz, ami szellemi, magyarul egy kicsit szónoki, mintha nem lenne közvetlen és őszinte, hanem mesterkélt és oktató a kelleténél kihívóbb”

“A középkor végén, amikor az univerzális latin helyébe a nemzeti nyelvek léptek…a nagy hagyományos nyelvek logos-közelségét nem is sikerült elérni, hiszen Európában minden nagyobb távlatú és mélyebbre nyúló szó ma is görög vagy latin…”


“De ha az európai nyelvek közül egyik sem vált univerzálissá, nyugaton komoly kísérletek történtek, hogy a nyelvek szellemiségét növeljék. Ilyen kísérleteket nálunk nem tettek. Az egyetlen nyelvújítás volt ilyen irányú törekvés, amely azonban nem a logos-érzékenységet növelte, csupán az elszegényedett szókincset akarta felfrissíteni. A törekvésbe fölöslegesen sok népnemzeti eszmét vittek úgy, hogy a szótár statisztikailag gazdag lett a nyelv azonban sokszorosan hígabb”

A magyar népről/honfoglalásról:

„Valószínűnek látszik, hogy amikor a magyar nép a Kárpát-medencében letelepedett, akár csak ideiglenesen is, néhány nomád törzs szövetsége volt, nem pedig egység. Nem volt szándékukban a földet véglegesen elfoglalni, már csak azért sem, mert a nomádságtól a végleges honalapítás gondolata idegen. Hogy merre akartak továbbvándorolni, maguk sem tudhatták, mindenesetre a Balkánra és Olaszországba és nyugatra több irányba folytatott rablóhadjáratok közben a legkedvezőbb lehetőséget választották volna. A rablókat azonban többször megverték és a törzsek minden valószínűség szerint azért kényszerültek itt maradni, mert nem vándorolhattak tovább. A nomád abban, hogy nem kalandozhat kedve szerint, nem szívesen nyugszik meg, ezt tanúsítja, hogy néhány csoport nem kívánt hazát alapítani és a dél-orosz sztyeppékre vissza is tért."

"Azok a törzsek, ritkábban népek amelyeket nomádoknak nevezünk, nem autochtón társadalmi egységek, hanem magas civilizációkról letöredezett csoportok…Minden nomád törzs vagy nép két vonásról ismerhető fel, az egyik, hogy nincs szellemi kasztja, csupán sámánja, a második, hogy társadalmának szerkezete harcos lovagi, vagyis ksátrija."

A „spiritualitásról”:

„A sámán nem szellemi kaszt, csak annak csökevénye. Nem is kaszt, inkább csak egy két ember segédekkel és tanítványokkal. A sámán a magas civilizációból hozott emlékekből él, ezek az emlékek azonban eltorzult alakban maradnak fenn…A sámán nem szellemi ember, csupán varázsló, és tevékenysége nem vallásos, csupán mágikus. A tulajdonképpeni brahmani aktivitás a szó, vagyis a hagyomány. Ez itt teljesen hiányzik. A nomádságban a hagyomány elszegényedik, a vallást egyre jobban átszövi a babonás hiedelem, amíg nem marad meg belőle más, mint egy-két mítosztöredék és az irracionális mágikus praxis."

"A barbárság sohasem primordiális tulajdonság. Elvadult törzsek válnak barbárokká, ha a magas civilizációról leszakadnak, vagyis, ha szellemi kasztjukat elvesztik és ezért visszakorcsosulnak. Az elvadulás oka mindig ugyanaz, hogy a ksátrija a szellemi kaszt ellen fellázad, azt megtagadja, és kivonul…A magyar nép a Kárpát-medencébe való érkezéskor ilyen magas civilizációról, félvaddá vált lovagi-törzscsoport volt, az eredeti civilizációra  való csak igen halvány emlékekkel. És amikor a fejedelmek a kalandozások kudarca után látták, hogy létük fenntartására csak két lehetőség van, visszatérni keletre, vagy Európához hasonulni és az utóbbit választották, természetesen a ksátrija fölé meg kellet teremteniük a szellemi kasztot, ami ebben az esetben azt jelentette, hogy az országba be kellett hívni a keresztény papságot.”

Lehetne még folytatni az idézeteket, de szerintem ennyi is elég ízelítőnek. Az, hogy egy igazán hiteles, magyar, szellemi ember, Hamvas Béla is foglalkozott a jelenséggel mindenképpen figyelemreméltó. Persze ahhoz, hogy teljes és átfogó képet kapjunk, el kell olvasni az egész könyvet, mert csak így bontakozik ki történelmünk hányatottságának és tragikusságának spirituális háttere, és mivel ez egy egységes mű, az igazi mondanivalója is csak így válik teljessé. A napjainkban elburjánzott ősmagyarság és honfoglalás kori elméletek többsége is megtévesztő, megalapozatlan és hamis képet tár elénk, ráadásul egy olyan spirituális, szellemi értékkel próbálja felruházni őseinket, aminek a hiteles spiritualitás szempontjából semmi értéke.

 u.i .(Sajnos vannak még más meglehetősen érdekes elméletek is, amire a bevezetőmben nem tértem ki, pedig szorosan hozzátartozik a témához, mint pl.amelyik a magyar korona szakralitását és üdvtörténeti jelentőségét, mint egy a spirituális energia közvetítésére alkalmas eszközt jellemez,(Pap Gábor és társai) de ezekben annyi triviális és mulatságos állítás van, amivel vagy nem érdemes foglalkozni, vagy egy külön cikket kéne írni róla.)


 


 


 


 


 

Somogyvámoson a Krishnás-lobbi nyert.

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                        


A Krishnások hatalmi törekvésének egy újabb fejezete kezdődött el Somogyvámoson a 2010-es önkormányzati választásokon .

 

Polgármester

1. Dékányné Károly Marianna (Független) (305)61,99%
2. Böröcz János (Független) (160)32,52%
3. Gelencsér József (Független) (19)3,86%
4. Kovács Lajos (FIDESZ-KDNP) (8)1,63%

 

Képviselőtestületi jelöltek eredményei

1. Radó Attila (Független) (213)43,56%
2. Barsi Attila (Független) (201)41,10%
3. Pőcze Vilmos Imre (Független) (193)39,47%
4. Hosszu Zoltán (Független) (181)37,01%

 

A képviselő-testületi jelöltek közül csak az első négy helyezettet tüntettem fel, mert már ez is sokat elárul az erőviszonyokról.

Érdekesek a nevek, főleg a győztes polgármesteré, a „függetlenként” indult  Dékányné Károly Mariannáé (aki a szavazatok 61,99%-át nyerte azaz 305-öt, Böröcz Jánossal szemben, aki csak 160-at kapott) és a képviselő-testületi  jelölteké, a  2.-3.-4. helyet megszerző szintén „független” -ként indult Barsi Attila, Pőcze Vilmos Imre, valamint Hosszú Zoltán, aki majd az indexes videón is szerepel. Ők mindhárman KRISHNÁSOK. A videó végén Böröcz János volt polgármester kijelenti, hogy a krishna-völgyiek támogatása nélkül, már lehetetlen választást nyerni.

http://index.hu/video/2010/09/25/krisna_volgy/?s=tag:%F6nkorm%E1nyzati_v%E1laszt%E1sok_2010 

 

Előzmények:

A helyi politikához való közeledésük nem a mostani 2010-es választásokkal kezdődött, hanem látható már 1998-ban is . Ráadásul nagyon tisztességtelen körítéssel.

Nézzük csak, hogy mi is történt az 1998-as választáson! Dékányné K Marianna már itt is remekül szerepelt. Vajon  miért? 

Egy levél, a falu vezetőitől a Magyarországi Krishna-Tudatú Hívők Vezetősége részére.

" Körülbelül száz, az ország különböző távoli városaiban élő és tevékenykedő emberük jelent meg a somogyvámosi választási helyiségekben, és voksolt Somogyvámos teljes vezetőségére "

http://www.tabulas.hu/somogyvamos/6.html

 

2010 óta a helyzet nem sokat változott, hiszen 2018-ban a felállás a következő:

A polgármester Dékányné Károlyi Marianna.

A képviselő-testületet pedig Barsi Attila, Hosszú Zoltán, Pőcze Vilmos Imre és Radó Attila alkotják. Amint már fentebb láthattuk három krishnás is van közöttük.

 


 

 

 

 

 

süti beállítások módosítása