A megvilágosodott amerikai misztikusnak, Robert Adams-nek volt egy figyelemreméltó állítása a pszichoterápiával kapcsolatban. Szerinte azért nem jó, mert nem közvetlenül a tudattal/elmével foglalkozik, hanem annak tartalmaival, a tartalmakat akarja megváltoztatni, likvidálni. Tanításának egyik kulcseleme a nem-reagálás, mivel szabadságunk a létezés mulandó, determinált oldalán csak eddig terjed. Minden úgy van jól, ahogyan van, el kell fogadni a feltáruló jelenségeket sorsunkban és a világban, hiszen a Kozmikus Teremtő Intelligencia/ Világ-Elme/ Isten pontosan végzi a dolgát: ha képes megteremteni/imaginálni a Kozmoszt és a Világegyetemet, akkor gondoskodni is tud róla. Ha azt képzeljük, hogy ebbe a folyamatba beavatkozhatunk, változtatgathatunk rajta, akkor az Adams szerint blaszfémia. Ez minden szinten így van, legyen az fizikális vagy pszichológiai. Természetesen egónk, személyes énünk nehezen viseli el ezt a koncepciót, és az ego egyik legerősebb alkotóeleméből, a tudatosság testtel való azonosulásából fakadó cselekvőségérzet miatt úgy gondoljuk, hogy ez egy fajta fatalizmus, pedig, ha megvizsgáljuk sorsunk (és mások sorsának) eddigi történéseit, akkor láthatjuk, hogy semmi nem volt véletlen. Sokszor még a legapróbb, legjelentéktelenebbnek látszó döntéseinknek, vagy nem döntéseinknek is szerteágazó következménye volt, vagy van, akár a jelen sorsunkra nézve is döntően hatnak. Ezért a személyes szabad akar, mint olyan értelmetlen, a mentális hajlamainkból fakadó gondolatok, pszichikai állapotunk, érzéseink és tetteink meghatározottak, valójában csak különböző szintű élményjelenségek a tudatosságban, elmében, a tanúságban. A nem-reagálás valójában a felismert tanúság állapota, ez a "vertikális" irány a megszabadulás útja, a reagálás, változtatás akaratlagos megélése, pedig még az egoizmus területe.

Természetesen sorsunk mentális hajlamainknak, pszichikai állapotunknak megfelelően fog megélődni, a személytelen kozmikus erő, a karma ennek megfelelően fogja leképezni élethelyzeteinket, és ezek a vetületek, legyenek azok egónk megítélése szerint kellemesnek, vagy kellemetlennek tűnőek, mindig összhangban fognak állni a kollektív sorssal, és számunkra is mindig a legmegfelelőbb élményt fogják nyújtani.

Nem véletlenül kezdem az elején Robert Adams pszichoterápiával kapcsolatos megállapításával, ugyanis van a youtube-on egy videó Dr. Daubner Béla  pszichiáter, pszichoterapeuta, jóga-oktatóval, ahol a homoszexualitással, gender elmélettel kapcsolatban fejti ki véleményét. Érdemes még megemlíteni, hogy Daubner a Himalájai Jóga Tradíció tanára, és feltétlen híve Ken Wilber integrál szemléletének. Ezen szemlélet alapján a "transzperszonális szinten" minősíti önmagát a videóban. Nem sokat tudok erről a szemléletről, csak egy videót láttam az integrál pszichológia atyjával, Ken Wilber-el, amiben elmagyarázta, hogy a spirituális úton is nagyon fontos a személyiség fejlődése. A felébredésnek, felnövekedésnek, kitisztulásnak (clearing up), kéz a kézben kell járnia és elég sok spirituális keleti, nyugati guru nem tudott megfelelni ennek a kritériumnak. (erről még később lesz szó) Egyből eszembe jutott a mindig markáns, határozott, de kritikus véleményeket is megfogalmazó szaktekintély, Daubner, aki egy olyan jógavonal követője, tanára, aminek alapítója Swámi Ráma, egy bukott szexguru. Már a 70-es évek óta bántalmazott szexuálisan nőket, amit alaposan, soha senki nem vizsgált ki. Később Katharine Webster újságírónő két éven át vizsgálta az eseteket, és az amerikai Yoga Journal Magazine - ban, 1990-ben megírta a részleteket. Szóval köztudott dologról van szó. Azért is fontos erről tudni, mert egy ilyen zavaros hátterű "mester" útmutatásait, és az általa tanított módszert felesleges követni, megbízhatatlan, hiszen a guru életét nem lehet mögé tenni. Természetesen nem kell szentnek lennie egyik tanítónak sem, de az ilyen szélsőségek már túlmennek az elfogadhatóság határán, torz jellemre utalnak, főleg egy "cölibátusban" élő swáminál. Nem hallottam még Daubnert elhatárolódni, vagy kritikát megfogalmazni a "swámit" illetően. Aztán az utóbbi időben már a sarlatán motivációs trénerrel, Szabó Péterrel is szerepelt közös videóban, korábban pedig a Bhakthivedanta Hittudományi Főiskolán tartott előadást, amit a krishnás bizniszegyház működtet. Ez a létesítmény is része annak a világméretű hittérítő és behálózó, agymosó tevékenységnek, amit az ISKCON (International Society of Krishna Consciousness) vallási szervezet folytat. A vallásalapító Brabhupada is egy hamis tanító volt, (Hitlert árjának tartotta, a négereket alacsonyrendűnek nevezte stb.), az ISKCON nevéhez, tanítóihoz rengeteg botrány tapad  (pedofília, zsarolás, hatalmi harc, bérgyilkosság stb.) Azt gondolná az ember, hogy egy "transzperszonális" tudatossági szinten lévő jóga-tanító, pszichiáter már nem adja nevét bármihez, nem vállal el minden áron mindent és rendelkezik azzal a megkülönböztető képességgel, hogy kiszűri a hamis dolgokat.

De nézzük meg Daubner állításait, elméleteit a már említett Milyen ruhába öltözzünk? címen feltöltött videóból, a  homoszexualitással, annak kialakulásával kapcsolatban! Elmondása alapján biológiailag elég korán meghatározódunk: kétféle út áll előttünk, férfi vagy női és ez nem csak emberi, de állati szinten is így van. Kiss József (asztrológus) kérdező felvetésére, miszerint igaz-e, az az alapvető pszichológiai általános műveltséghez tartozó tétel, hogy a nemem, mint önreflexió, az gyakorlatilag nem dől el, mivel a korai szocializáció és személyiségfejlődés határozza meg, hogy pszichológiailag nő leszek vagy férfi? Daubner szerint ez teljesen igaz, csak biológiai szinten dől el a nemiség, ahhoz alkalmazkodik az egész endokrin rendszer, ehhez a hormonok, tesztoszteron, oxitocin és erre épül fel az, hogy viselkedési szinten ezt hogyan elégítjük ki (a biológiai szintet), és innentől már jönnek a patalógiák. Mond erre egy példát is, miszerint már az is nagyon meghatározó magzati szinten, hogy várták-e a gyereket, el van-e fogadva a neme, mert ha nem, akkor a magzatban az anyjával kapcsolatban ellenérzést okozhat, ha esetleg pl. fiút szerettek volna a szülök lány helyett. Már ez is hagy hátrányos pszichés lenyomatokat. A születés utáni korai időszakban, egy hónap után kezd el a gyermek fizikailag elkülönülni az anyjától, de fennmarad egy szimbiotikus fázis, pszichésen nincs elkülönülés és nagyon fontos az anya reakciója a gyermek nemiségére, mert átmennek dolgok. Ahogyan az anyában, a nőben le van képeződve a nőisége, a tudatcsere folytán hat a gyermekre, a neméről kialakuló tudatosságra. Ezek még nem masszív és állandó dolgok, de alapozzák a későbbieket: pl. egy nem kívánt terhességnél, ha az anyának erős ellenérzései, indulatai vannak az apával szemben, és a megszületendő fiú hasonlít az apjához, akkor az anya akármennyire nem akarja, az ellenérzései át fogják hatni az összehangolódását. Nagyon sokszor egy homoszexualitás mögött ilyesmit lehet találni, mivel azzal, hogy fiúnak született, az anya büntetni fogja a férfias viselkedést, ami az apára emlékezteti, ezért ahhoz, hogy az anyja elfogadja, fel kell adnia férfias viselkedését, ami miatt nem fejlődik ki az, amit le tudna másolni az apáról. Az iskolában a normális iskolás fiúk között frusztrálttá válik, ezért visszahúzódik és akkor jön a "cukrosbácsi". Ezek a személyiségzavar megjelenések megjelennek a szexuális viselkedésben is, amik terápia hatására gyógyulni tudnak. Szerinte a homoszexualitás nem betegség, hanem viselkedés, de nem biztos, hogy úgy van megélve, hogy az tökéletes viselkedés. Akkor elmehet terápiára, ahol megélheti magát betegnek, de ha nem éli meg magát így, akkor nem fogják erőszakkal kezelni. Ebből fakad a mostanában látható nagyon sok "furcsaság."

A kérdező felveti a spiritualitás szempontot, a determinációt, (mi determinált és mi nem?) Mennyire üdvös, ha valaki megváltoztatja a született neméhez való érzetét?

Daubner úgy gondolja, hogy a spiritualitás vége a megvilágosodás, ekkor már megszűnik a dualitás és ez már nemtelen. Viszont addig van egy biológiailag determinált nemünk és egy viselkedésünk, ami a környezethez, kultúrához mérten vagy ilyen, vagy olyan, vagy furcsa. Beszél a swámikról, akik nem megtagadják, hanem meghaladják nemiségüket, miután már családot alapítottak és megélték azt. A cölibátus csak mindezek után jön, és ez nagyon fontos a személyiségfejlődésben, a szinteket meg kell fejlődni. Az egy, vagy több élet kérdését világnézetinek tartja, de ettől függetlenül a szintek meghaladása megkerülhetetlen. Közösségi szinten kiemeli a közösséghez tartozás fontosságát, mivel egy ember csak reflektív kapcsolatban tud fejlődni, és a környezet (családi, óvoda, iskola, barátok, országtudat stb.) hatása nagyon erősen hat, innen mintázzuk a viselkedésformákat. Majd elhangzik, hogy a korai személyiségzavarok törvényszerűen, mindig együtt járnak szexuális fejlődési elakadással is, és még nem találkozott pályafutása alatt olyan komoly szexuális zavarban szenvedő emberrel, akinek egészséges személyisége lett volna. Ezeknek a személyiségzavaroknak a környezettől való elfogadása visszahat, vagy megfelelés van, vagy szembefordulás, de a fejlődéshez végig kell haladni a szexuális fejlődésen, mint ahogy végig kell haladni a személyiségfejlődésen is. Nem lehet ugrásokat tenni egyik fejlődési vonalon sem, ha fejlődni akarunk: pl. mágikusan gondolkozni és a csodára várni, majd két héten belül  transzcendentális-spirituális szintre ugrani. (wilberi besorolás) Szexuálisan is így van, aki ráépítette a biológiai nemi működésre, és felépítette személyiségét, az fogja tudni azt kezelni. (nem lesznek személyiségzavarok)

Majd felvázolja az emberiség fejlődésének három fázisát: a világon az emberek több, mint fele mitikusban van (wilberi meghatározás), szóról szóra értelmez dolgokat, a szexualitás csak úgy létezhet, ahogyan a leírt törvényekkel azonosulnak, ez a meghatározó. A következő szinten, a felvilágosodástól kezdődően az ipari szinteken át mentünk tovább, és előállt egy olyan állapot, amikor nyitottá vált a szexualitás. (Freud) Ez a polgári társadalom intenzív átalakulását jelentette és 1960-tól van egy nagy lázadás, a plurális gondolkodás, ami megkérdőjelezett mindent. A polgári társadalomra jellemző etikai törvényeket, erkölcsi szabályokat le akarták söpörni, és miután a szexualitás nagyon széles és  átható, ha az fölszabadul, akkor a szexuális viselkedésben törvényszerűen óriási átalakulások indulnak el. A plurális nagy robbanás volt szexuális szinten és szabaddá vált. Mivel a plurális társadalom lényege, hogy semmi nem igaz, mindent meg lehet kérdőjelezni, így a szexualitáson belül nagyon erősen szabadlábra kelt a homoszexualitás. A régi korokban (római, görög, egyiptomi) is el volt fogadva különféle szinten, de mostanra minden akadályt levettek és amire korábban azt mondták, hogy patalógiás, most azt mondják, hogy egészséges, sőt, azt tartjuk egészségesebbnek a megszokottal szemben. Valójában a plurális egyetlen fejlettségi szintje az integrál, (a fejlett társadalmakban az emberek 10 százaléka tartozik bele, Magyarországon 1-2 százalék) Az integrál fölötti is van egy ezrelék, akik már transzcendálnak. Mivel az Amerikai Pszichiátriai Társaság  kijelentette, hogy nem betegség a homoszexualitás, ezért jöttek a túlburjánzások: házasodjanak össze, éljenek kétnemű családokként, mert nem igaz, hogy egy család csak férfi és nő között jöhet létre. Viszont, ha mellétesszük azt a jelenséget, hogy hogyan alakul ki az egészséges szexualitás, akkor nem valószínű, hogy két férfi fel tud úgy nevelni egy lánygyereket, hogy a nőiessége kifejlődjön gyerekkorában. Ezért alakult ki az integratív társadalom, (még bontogatja szárnyait) hogy nem megtagadunk mindent, ami eddig érték volt és elfogadott, hanem a maga helyén kezeljük. Nem lehet fölcserélni szerepeket, fejlődéseket átugrani vagy megsemmisíteni, mert annak következménye van.

A következő kérdésben előkerül a manapság annyira félreértelmezett gender témakör, annak helyénvalósága, középútja az emberi fejlődés szempontjából.

Daubner az integrál megközelítésből indul a válaszban, (mivel ő is abban van, sőt elmondása szerint inkább transzperszonális szinten), és elmondja, hogy férfiként és nőként csak, mint emberek vagyunk egyenrangúak, előtte már férfiak és nők vagyunk, ezért a viselkedésminták megtagadása nem vezet az egyenrangúsághoz, nem ez az út. Ha visszamegyünk a születéshez és ott megtagadunk valamit, az bele fog épülni a következő szintbe és tovább épül, ezért ennek megváltoztatásához újra  le kell menni oda, ahol ez a probléma van. Most az zajlik, hogy a gender nagy szószólói a saját patalógiáikat vetítik bele ebbe a helyzetbe. Megtagadják, ami eddig volt, és belevetítik azt a patalógiát, ahol a szexuális fejlődésük elakadt. Ezt lehet látni a gender nevesebb hívein. Beszámol egy homoszexualitás kezeléséről tartott rendezvényről, ahol ismertettek egy témában megjelent könyvet és olyan terápiákat mutattak be, amelyek sikeresek voltak olyan homoszexuális pácienseknél, akik terápiát kértek. (Nem elsősorban a homoszexualitás miatt kérték, de erre is sor került). A sikeres gyógyulások abban nyilvánultak meg, hogy a biológiai nemnek megfelelő humán viselkedés fejlődött ki a terápiák révén. A rendezvényen megjelent három fiatal genderista, akik New York-ban kapták a képzést. Az egyik közülük vitát generált egy terapeuta beszámolója miatt, aki egy lányt sikeresen kezelt pszichikai problémáival, fóbiáival, ráadásul a kezelés végén önmagára (nemére) találva, már női ruhában jelent meg. A vitatkozó szerint erőszakot vettek a betegen, a terapeuta határozta meg, hogy milyen neme legyen a páciensnek. A valóságban egy terápia zajlott, ahol a páciens megtalálta saját nemét. Ezt így is meg lehet élni, de a genderisták meg voltak győződve arról, hogy ez egy erőszak volt. Nehéz vitatni a terápia eredményét, de ha valaki úgy van képezve, hogy az erőszakot látja ebben, akkor reménytelen a vita. Azért látja így, mert ő is patalógiás, a genderista a patalógiát tartja az igazságnak és az igazságot meg patalógiásnak. Ez zajlik a genderben. A plurális társadalomban a szabadság mindennél fontosabb, csak össze vannak keverve dolgok, pl. felnőttként döntse el valaki, hogy milyen nemű, de mi alapján tegye? Mivel ez egy hosszú fejlődés a magzati léttől kezdve, ezért, ha szülőként olyan fejlődést biztosítok, hogy még középiskolás korában sem tudja a gyerek, hogy fiú vagy lány, akkor hogy fog dönteni? Ezek abszurd dolgok, a pszichológia eredményeit és a csecsemőmegfigyeléses vizsgálatokat nem szabad lesöpörni az asztalról, mert konkrét tények. Figyelembe kell venni őket, hiszen ez az integrál megközelítés, beépíteni mindent a maga helyén, a maga idejében, hogy egyre tökéletesebb legyen a tökéletesség, mert különben tökéletlenségként éljük meg azt, ami tökéletes. Azt, hogy a tökéletlenség milyen fokú, azt mi csináljuk, aminek van egy felelőssége. Tehát nem szabad a szülők felelősségét úgy áttorzítani, hogy akkor neveli felelősen a gyerekét, ha az majd csak kamasz kora vége felé dönti el, hogy fiú lesz, vagy lány. Felveti a kérdést, hogy addig milyen ruhában jár, hova megy be egy olyan helyzetben, ahová csak fiúk vagy lányok mehetnek be. Ezek tipikusan plurális torzítások. Ebben a kultúrában vagyunk, melynek kivetülése a társadalom. Egy nagy átalakuláson megyünk át a nemiség szintjén, és annak megítélésében, hogy mi a betegség és mi nem az.  Felhozza példának a pride felvonulást, ahol szerinte a felvonulók körülbelül ugyanolyan személyiségzavarban szenvednek, mint az ellentüntető bőrfejűek. 

Ezek után Kiss József felveti az önismereti evidencia témáját, ugyanis szerinte ott kezdődik az önismeret, hogy nem tagadom meg azt, aki vagyok, aminek születtem, akár nemi, akár archetípus akár karma szinten, hanem kezdek vele valamit. Tekinthető ez alapállásnak?

A válaszban Daubner kifejti, hogy a teremtett világot a fejlődés mozgatja. Fölfelé kell haladni szattvikus irányba, de ha a fejlődés útján patalógiákat veszünk magunkra és nem lépünk tovább, akkor a fejlődés elakasztódik. Ha a felelősségem úgy hígul fel, hogy ezt belenevelem a gyerekekbe, akkor az az én felelőtlenségem lesz, de a felelősség- felelőtlenség mindig azon a szinten van, ahol gondolkozunk és ahol az igazságot tartjuk. Az ember lényege minden bölcseleti rendszerben azonos, melyekben mindig voltak nagyon magas szintű bölcsek, akiknél nem a szexuális viselkedésen volt a hangsúly. Indiában fele arányban voltak azok, akik nem alapítottak családot, nem gyakorolták a szexualitást, a másik felük családalapítás után folytatta a szellemi utat. Mind a kettő járható út. Végeredmény szempontjából az elért spirituális szintjük számít, hogy onnan mit tanítottak. Rengeteg helyen meg lehet nézni, hogy hogyan alakultak ki a rendszerek és most hol tartanak, de iszonyú veszélyes lenne, ha pl. Indiára rászabadítanák a plurális dolgot. (ami félig meddig már az ashramokban a profitszerzés miatt megjelent, nem mindegyikben)

Van-e analógia a biológia nem, aminek születünk és a karma, sors között?

Daubner szétbontja a választ, először felhívja a figyelmet a Dharmára, az örök törvényre, ami mindig is irányít mindent, ez az igaz. Amennyit ebből megvalósítunk, odáig jutottunk el fejlődésünk során. A Dharma szerint végig kell járni a fejlődést, pl. ha valaki nőnek születik, akkor egy női fejlődést kell tovább fejlődni. A Dharma nem fogja támogatni a biológiai születéssel szembemenést, vagy átoperáltatást, mert az durva-test, ebből kiindulva a legdurvább emberi szinten hiába csinálok ellentétes változást, ettől nem fog minden megváltozni. Pszichológiai problematikát nem lehet durva-testi szinten megváltoztatni.

Ilyen értelemben hogyan definiálható a szabadság fogalma? 

Az, hogy mennyire vagyunk szabadok abban tükröződik, hogy a fejlődésedben hova tudtunk eljutni. A szabadság nem a fejlődést segítő dolgok megtagadásában van, de nyilvánvalóan meghaladhatjuk őket. Szerinte a mai magyar társadalom nem gondolkodik plurálisan, integrál módon meg végképp nem, de azért lehet benne élni az életet integrál módon. Nyilvánvalóan van egy csomó szerep, szabály, amit elfogad az ember, mert benne van a társadalomban, mert el tudja fogadni, de nem biztos, hogy egyetért vele, mert már kifejlődött belőle. A nagy kérdés, hogy fejlődésünkben hol tartunk, mert akinek egész korai személyiség elakadása van, az ne akarja meghatározni a nálánál egészségesebb emberek életét. Ez nem fog menni, mert ez akkor hatalom. A hatalom meg tudja átmenetileg csinálni, de ez fejlődés ellenes. (jelzi, hogy nem akar nagyon belemenni a politikába) Itt a szabadságot nagyon nehéz meghatározni, minden embernek más a szabadság foka. Az, hogy hol tartunk fejlődésünkben fogja meghatározni, hogy mi az igazság és, mi nem az, és mennyire hiteles, amit csinálunk.

A zárókérdésben felvetődik a nyugati világban elharapódzott, torzított plurális tendenciák jelensége. Ott már néhány helyen óvodás korban semlegesen kezelik a nemekhez való viszonyt, majd eldöntik fiatal korban hogy nők vagy férfiak lesznek, és van már olyan ország, ahol a tb. támogatja az átoperáltatást . Mi lesz ennek a következménye, ha nagyon elterjed?

Az lesz, hogy a plurális ellehetetlenül és továbbfejlődik az integrálba, mert csak így lehet fejlődni. A plurális tapasztalat, a nagyobb szabadságfok továbbvivődik és a megfelelő időben és helyen lesz használva. Nem lesz abszolút értelme a szabadságnak, mert az annak korlátozása. A megoldás a továbbfejlődés, ezeken átfejlődés. Rengeteg folyamat fut jelenleg, a fiúkra és lányokra egyaránt hatnak az erőteljes, torz médiaminták, amik beépülnek. Mindig az a kérdés, hogy a családi minta vagy a médiaminta az erősebb. Most a média nagyon meg van segítve. A rengeteg feszültség és háború abból fakad, hogy a törzsi társadalmak nézik a fogyasztói társadalmak csúcsán élők életvitelét és ők is úgy szeretnének élni. Az informatikai forradalomnak köszönhetően lehetővé vált az érzékszervi észlelés számára rengeteg vágyat felkeltő dolog, de a valóságot ezzel nem tudják összekapcsolni, ezért elindulnak. Ezért van a népvándorlás. Ennek van egy mögöttes háttere, ugyanis a plurális társadalom mindenkire vonatkozó szabadságában a törzsi társadalomból érkező nem tud szabad lenni plurális szinten. Az csak törzsi társadalomban tud szabad lenni és mivel pl. ott a nők el vannak fátyolozva, szemük is elvan takarva, ezért (az ideérkező férfiak) nem tudnak mit kezdeni az itteni jelenségekkel. A végén felhozza a Wilber modellt, a felnövés-felébredést. Különféle szintekről nézzük a világot, csak azon a szinten látunk ahol tartunk, fölé nem látunk, de ha fölé akarunk ennek nőni és felébredni akarunk, akkor az egyféleképpen lehet csak: magunkon kell dolgozni. A kettőnek szintézisben kell lennie (felnövés-felébredés), de ha a technikai fejlődés nem lesz emberileg kontrollálva, akkor nagy baj lesz. Csak az integrál a megoldás, mivel rengeteg torz elakadás van a plurálisból. (nagyjából ez hangzott el az interjúban, egy két apróságot hagytam csak ki, akit érdekel a youtube-on megtalálja)

Mi a probléma ezzel a videóval és ezekkel a gondolatokkal? Az elhangzott gondolatokkal, elméletekkel alapvetően semmi gond nem lenne, ha csak egy átlagos, hétköznapi pszichiáter/pszichoterapeuta szájából hangzottak volna el, mondjuk egy konferencián. Nem értek a pszichiátriához, pszichoterápiához és azt, hogy Dr. Daubner milyen szakember nem tudom megállapítani, gondolatai hitelességét szakmai szempontból nem tudom megítélni. Viszont, mivel egy spirituális ember és tanító is, sokat szerepel a nyilvánosság előtt, mint ahogyan a bevezetőben is utaltam rá, úgy érzem, hogy felvethető néhány kritika a videóval kapcsolatban. Nem foglalkozom politikával, de jól látható, hogy az utóbbi években az illiberális, polgári-keresztény kormány belpolitikájában hangsúlyos lett a genderellenes kultúrharc. Egy érzékenyítőnek beállított mesekönyv kapcsán, (amit egy nacionalista képviselő le is darált nyilvánosan)  a miniszterelnök mondta ki, hogy "van egy vörös vonal: hagyják békén a gyerekeinket". A Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig úgy nyilatkozott később, hogy felmerülhet kiskorú veszélyeztetése az óvodákban, ahol bevezetik a Meseország mindenkié című könyvet.  Alaptörvénybe iktatták azt is, hogy az anya nő, az apa férfi, ráadásul a pártmédia központi utasításra folyamatosan "szivárványkoalíciónak" bélyegzi az ellenzéki összefogást. Ez a beszélgetés Daubnerrel, a Jenő KaloTV youtube csatorna számára készült, aminek több mint 37 ezer követője van. Kalo Jenő asztrológus egy volt fideszes képviselő, ezt soha nem is tagadta, és jelenleg is támogatója Orbán Viktor kormányának, politikájának. Volt olyan videó a csatornán, ahol a Fidesz nemzeti konzultációját propagálta, de a menekültválság idején is a kormánypárt mondanivalóját képviselte. Szóval, ha ebből a szempontból vizsgáljuk a videóban elhangzottakat, akkor könnyen felvetődik a hitelesség kérdése is, főleg úgy, hogy Kalo a sokat sejtető, Milyen ruhába öltözzünk? címet adta neki. Ezen a csatornán egy ilyen cím alatt elmondani ezeket az elméleteket felelőtlenség, mivel megosztó, még akkor is, ha szakmailag megállják a helyüket, hiszen egy nagy látogatottságú, spirituális tartalmakat közlő, asztrológiai csatornáról van szó. Mit fog gondolni a videó láttán egy olyan ember, aki esetleg homoszexuális, emberként ezt a sorsot kell élnie és az asztrológia miatt látogat ide? Nem lesz sértő, megalázó számára, hogy a heteroszexuálisokhoz mérten személyiségzavarosnak van beállítva? Etikus kijelenteni, hogy ugyanolyan szinten van a pride-on békésen felvonuló ember, min az agresszív ellentüntető? Vajon mit fog gondolni az néző, akinek már elege van az illiberális kormány genderellenes propagandájából?  Felelőtlennek és etikátlannak tartom egy ilyen tartalom közlését még akkor is, ha a pszichológia és az asztrológia szorosan összekapcsolható.

A megjelenési felület persze csak a kisebbik probléma. Mivel Daubner spirituális tanító is egyben, a Himalájai Jóga tanára, ha jól tudom többször járt Indiában, akkor úgy gondolom joggal elvárható lenne a tanítások és filozófiai alaptörvények mélyebb ismerte. (önmagában a lexikális tájékozottság, szankszrit fogalmak magyarázgatása nem sokat ér) Már az elején is utaltam Robert Adams amerikai bölcsre, aki az Advaita Vedanta vonal képviselője volt, és Paramahansa Yogananda tanácsára kereste fel az indiai szentet, Ramana Maharshit, akinek jelenlétében véglegesen realizálta az Önvalót. Ő is, mint minden, általam ismert megvilágosodott tanító az eleve elrendelést tanította, tagadta, hogy lenne szabad akarat. Ramana egy teozófus nő szabad akarttal kapcsolatos kérdésére elmondta, hogy az előbb, amikor a legyezőjét áttette az egyik oldaláról a másikra már a születése előtt eldőlt. Sokan úgy képzelték, hogy csak a nagy életesemények meghatározottak, a kicsik nem, de Ramana ezt tagadta, szerinte még a legjelentéktelenebbnek látszó dolgok is determináltak. Paul Brunton elmesélte fiának, hogy a megvilágosodás folyamata alatt átlátta az addigi életét, és a legjelentéktelenebbnek tűnő eseménynek is pontosan úgy kellett történnie, ahogyan az megtörtént. Nem találkoztam olyan hiteles tanítással, ami mást állított volna. A Kozmikus Elme első, egységtudatú megnyilvánulásában a Világ-Ideában már le van képezve egy világkorszak. Az elkülönültnek látszó, relatív fizikai világ  csak mulandó vetülete ennek az előképnek, egy okozat, amit a személytelen kozmikus erő, a karma hoz létre. A mi ideánk is innen vetül a mulandó létezés porondjára, sorsunk egy meghatározott élménysorozat. Ebből a szemszögből az az állítás, hogy csak fizikális nemünkben vagyunk determináltak (pszichikailag nem) hamis, mivel asztrális töltésünk, energiánk, vágydinamikánk (ami miatt ezt az inkarnációt éljük) meghatározott, ebbe semmilyen szinten nem lehet belenyúlni, külsőnek látszó hatások nem érinthetik. Ha egy embernek a mentális hajlamai, karmacsírái alapján a homoszexualitást kell megélnie, akkor számára és mindenki számára, akivel sorsa van az lesz az üdvös. Ha ezen elvek alapján tekintünk Daubner állításaira, pszichologizálgatására, láthatjuk, hogy több ponton sem stimmelnek, és ellentmondanak a megvilágosodott tanítók tanításainak. (ezért is nem láttam értelmét, hogy pontonként kitérjek rájuk, mert alapból rossz a megközelítés, spirituális materializmus) Sajnos az is meglehetősen tragikus, hogy népszerű asztrológusok, mint pl Kalo Jenő, vagy Kiss Zsolt ilyen alapháttérrel nyúlnak hozzá képletekhez, prognosztizálgatnak, tanítanak stb.

A másik probléma Daubnernél a megkülönböztetés hiánya, erre is utaltam az elején. (Swámi Rama stb.) Viszont most a Ken Wilber- féle, New Age jellegű integrálszemléletre gondolok. Nem ismerem mélyebben, korábban csak egy videót láttam Wilberrel. Az egész Daubner beszélgetést áthatja az integrál pszichológiai megközelítés, mintha ez az evolucionista elmélet egy megkerülhetetlen alap lenne. Mindig is idegenkedtem a tudatosságot szintekre osztó, alá-fölé rendelő megközelítésektől. Ilyen volt a David R. Hawkins kalibrációs, kineziológiai módszere is, korábban írtam róla a blogban. Nálam alapmódszernek számít a szűrés: mielőtt beleásnám magam egy elméletbe, vagy komolyan foglalkoznék egy tanítással, mindig utána olvasok az illetőnek, megnézem, hogy hiteles-e. Ken Wilber esetében is így jártam el, és nem kellett sokat kutakodni a neten, hogy találjak róla olyan információkat, amik alapján nehéz komolyan venni.

 TRANSZCENDENTÁLIS MEDITÁCIÓ:

Kipróbálta a Transzcendentális Meditációt, ami egy vicces tömegirányzat, inkább relaxáció és már a Beatles is rájött a Maharishi Mahesh szélhámosságára, amikor le akarta őket húzni anyagilag. Valószínűleg a TM-ből vette át azt az elméletet, hogy a tömeges meditáció elősegíti a kollektív békét és együttműködést, az egyéni gyakorlás pedig tisztítja a kollektív tudatosságot. Ezt "Maharishi - effektusnak" is nevezik, eléggé elterjedt New Age körökben. (egy másik videóban Daubner is beszél a meditáció ilyen jellegű hatásairól, valamint olyan információkról, amik a TM oldalán találhatóak.) Nem hinném, hogy ez így van: egy embernek elsősorban önmaga miatt kell meditálnia, viszont a kollektív meditáció sem mindig hasznos, mivel vegyes asztrális töltésű emberek inkább lehúzzák egymás tudatosságát, ami megnehezíti a gyakorlást. Persze egy megvilágosodott mester Jelenléte sokat segíthetne az elmélyülésben, de sajnos manapság már nem találni ilyeneket. Valójában a mostani világkorszakban mindenkinek a benne élő Mester, Önvaló vezetésére kell bízna magát. Nincs tömegmegváltás.

Egy korábbi bejegyzés a TM-ről:https://nyilegyenes.blog.hu/2014/10/14/transzcendentalis_atveres

ADI DA SAMARAJ:

Szóval elég csak megkapargatni a felszínt és láthatjuk, hogy Wilber múltjában több olyan "inspiráció" is van, ami meglehetősen megkérdőjelezi ítélőképességét, tisztánlátását. A másik ilyen, az Adi Da ként elhíresült Franklin Jones botrányguru. Ez a triviális figura nem csak önmaga szerint, de Wilber véleménye szerint is minden idők egyik legnagyobb spirituális megvalósítója, a legnagyobb élő adeptus, az első nyugati Avatar. Így írt róla az Up From Eden könyvében: 

"Da Mestert (Krisztussal és Krishnával együtt) úgy említem, mint az Isteni Személyt, mint Világot." - KW

Csak néhány részlet erről az állítólagos Avatarról, aki valójában egy narcisztikus pszichopata volt, ami jól látható a neten keringő fotóiból is (nem kell hozzá karakterológusnak lenni.): Adi Da Samaraj "szent tanításainak" 80 százaléka részegen adódott át, magyarán a mester alkoholista volt, szerette a wiskhyt. Da gyakran mondta, hogy az ivásra valójában szükség van, nem csak neki, hanem a bhaktáknak is, azért, hogy legyőzzék a bennük és a világban lévő "ellenállást" az Isteni Folyamat ellen, amit Da a saját testén keresztül az ő testükbe hozott.

Egy nő beszámolója szerint csoportos leszbikus orgiák zajlottak, amelyekben a mester parancsára dildókat kellett használni. Adi Da szervezetét az Adidamot beperelte a szervezet elnökének felesége. A vádak többek között: csalás, érzelmi sérelem szándékos okozása, hamis fogvatartás, testisértés. Ezt a keresetet elutasították, de a következő években több pert is ráakasztottak, amit kifizetésekkel és titoktartási megállapodásokkal rendeztek. A szervezetet ez anyagilag kivéreztette.

Szóval rengeteg botrányról lehet olvasni a neten, elég rákeresni, de Wilber még azok után sem határolódott el, hogy ezek napvilágot láttak Sőt, ezeket írta:   

"Hiszem-e, hogy Adi Da Mester minden idők legnagyobb Megvalósítója? Természetesen hiszem, hogy Ő a legnagyobb élő Megvalósító. Minden, ami ezen túlmutat, puszta spekuláció." - KW

"Sokan az én írásaimnak köszönhetően jutottak el a Mester Da-hoz. Teljesen boldog vagyok emiatt, és remélem, hogy folytathatom ezt a pozitív hatást." - KW

Nem határolódott el, mert nem tehette, teheti, hiszen azon túl, hogy támogatta Adi Da tanításait, Avatarként magasztalta, saját integrál koncepciója keretrendszerének nagy részét is tőle kölcsönözte. Például az integrál elmélet kidolgozásakor a korai, egymást követő szakaszokat Adi Da hét életszakasz tanítására építette.

"Da Mester van a legerősebb hatással saját munkámra...Olyan biztos vagyok ebben az emberben, mint a saját kezemben" - KW

Már önmagában ennyi is elég lenne Wilber és elmélete megbízhatóságának megkérdőjelezéséhez, aminek Daubner annyira elkötelezte magát, és amit felhasznál szakmai tapasztalatának alátámasztásához. Azért, hogy még kerekebb legyen a kép, nézzünk meg egy másik bukott "gurut is", aki Wilberhez köthető és hitelességét még jobban aláássa.

                                                               (Adi Da)                                                      

ANDREW COHEN:

Andrew Cohen nevét már egy régebbi bejegyzésben említettem. Ő is azok közé a hamiskártyások közé tartozik, akik a H.W.L. Poonja (Papaji) láncolatra hivatkozva futottak be tanítói karriert nyugaton. (Gangaji, Eli, Mooji) Ezeket a biznisz gurukat az Advaita mester hamis pénzérméknek nevezte, amelyek úgy csillognak, mint az arany , de semmi valós értékük nincs. "Senki nem érdemelte meg közülük a végső Tanítását." A vele készített "Nothing Ever Happened" könyvben David Godmannak (az írónak) világossá tette, hogy azok közül, akiket tanítani küldött nyugatra, egyik sem volt nemhogy megvilágosodott, de még részlegesen megvilágosodott sem. Csak azért küldte őket, hogy Lucknow felé mutassák az utat és nem azért, hogy megvilágosodottként pózoljanak. A megvilágosodott mester kijelentette: "abban a pillanatban, amikor valaki elkezd a szatszangért pénzt kérni, az egész szatszang korrupttá válik." Miután Cohen a Papaji vonal örökösének nevezte magát, a mester nyilvánosan kijelentette, hogy csak 25 órát töltött a szatszangján, mielőtt megvilágosodottnak nyilvánította önmagát és Cohen állításait az egója arroganciájaként jellemezte. Soha nem ismerte el mesternek, csak hírvivőnek. Cohennél is jellemzőek a mentális, fizikai és pénzügyi visszaélések az egykori tanítványokkal szemben, amiket ő "őrült bölcsességkén" igazol. Korábbi követői, akikhez anyja is tartozott, manipulatív spirituális tanítónak tartják. Szerinte is egy zsarnokká vált a fia. Lehetne sorolni a bűnlajstromot, több könyv is megjelent a témában, ami beszámolt Cohen visszaéléseivel, de mindennél többet elmond egy 2016-ban kiadott internetes petíció, amit 240 volt tanítványa írt alá: "Állítsd meg újra Andrew Cohen tanítását". Ez részletes magyarázatokat tartalmaz Cohen alkalmatlanságára.

Természetesen Wilber, Cohennel is megtalálta az összhangot, mivel az utóbbi is egy fajta "evolucionista" megvilágosodást hirdetett. Ötletei az integrál elméletből származnak, közösen tartottak előadásokat és sokat köszönhet Wilber promóciójának, aki itt sem látta előre az árnyékos oldalt, időben nem határolódott el tőle, de ezt később sem tette meg. Wilber az ő esetében is elősegítette egy kártékony sarlatán felemelkedését.

                                        (Cohen és Wilber közös előadása)

Látható, hogy Wilber tetszetős integrál elmélete mögött nem sok hitelesség található, de ez elmondható Dr. Daubnerről is, aki ezen elmélet hatása alatt áll. Nem kellett volna felugrania erre a "genderellenes" vonatra, főleg úgy, hogy a zavaros hátterű integrál szemlélet talajáról próbál pszichologizálgatni. Ilyen lenne az "ezreléknyi" transzperszonális szint, amiben állítása szerint már ő van?  A wilberi "felébredés, felnövekedés, kitisztulás" szentháromság és a sok "tudatosságszint" katyvasz helyett, talán érdemesebb lenne a megkülönböztető értelmet használni és a morális oldalt fejleszteni. Természetesen nem állítom, hogy rossz szándék vezérli Daubnert, hiszen ő ezekben a dolgokban hisz, ebből a háttérből tanít, de ilyen kényes témáknál, amiket boncolgat érdemes körültekintőbbnek lenni, mert pl. a hermetikus szemlélet teljesen más, ellentétes szemszögből közelít a homoszexualitáshoz. (van fizikális, asztrális és mentális szinten kialakuló homoszexualitás, ami determinált, egy előző inkarnáció szükséges rekompenzációja) Úgy tudom, hogy a pszichiáterek között sem egységes az álláspont. Kényes ez a téma manapság, ráadásul a "genderizmus" felkerült a magyar szélsőjobb vesszőparipái közé, amitől az önmagát polgári-kereszténynek beállító kormány nem határolódott el. Annyira nem, hogy a kormánypártok a pedofilellenes törvénycsomagot olyan javaslatokkal egészítenék ki, amik összemossák a pedofíliát és a szexuális irányultságot, nemi identitást. (pl. tilos lesz olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.)

Eredetileg nem akartam írni erről a két évvel ezelőtt feltöltött videóról, de az utóbbi idők eseményei, jelenségei és egy amerikai film, amelyik egy homoszexuális fiatalember viszontagságairól, szenvedéseiről szólnak, eszembe juttatták ezt a beszélgetést. Ezt azért sem bánom, mert így legalább rávettem magam arra, hogy utánanézzek Ken Wilber hátterének, és azok után, amiket találtam (csak a legkirívóbbakat emeltem ki) már nem tudom komolyan venni ezt a manapság annyira divatos integrál szemléletet, de azokat sem, akik ebben hisznek. Természetesen lehetnek benne igazságok, részigazságok, de manapság már annyi kevert irányzat van, hogy jobban tesszük, ha utánanézünk a forrás hitelességének is, mert ameddig az nem tisztázott, nem tudhatjuk, hogy mivel állunk szemben. Számtalan alkalommal lehet tapasztalni, hogy bizonyos tanok, elméletek hirdetői még maguk sem tudtak megfelelni a tanítottaknak, vagy az is lehet, hogy pont az önmagukban lévő, elrejtett komplexusokat próbálták elfedni. Wilber hiába tanítja a felébredés-felnövekedés-kitisztulás hármasságát, ha ezt elnézően nem alkalmazza a már fentebb említett szélhámosoknál. Ugyanez elmondható Daubnerre is. (pl. Swámi Ráma stb.) Teljesen felesleges tudatossági szintekről ábrándozni, nagy elméleteket felvázolni egy ennyire zavaros hátterű elmélet alapján, mint az integrál.

Befejezésként eszembe jutott Hamvas Bélának egy gondolata a Mágia szutrából:

"NINCS ÉRTELME ANNAK, HOGY MAGUNKAT KÍVÜLRŐL MAGAS ESZMÉK KÉPEIVEL MÁZOLJUK BE. EGYETLEN, MÉG OLY KICSINY MEGVALÓSÍTOTT ESZME IS TÖBB, MINT EGÉSZ SZÍNPADRA VALÓ LEGMAGASABB REALIZÁLATLAN GONDOLAT"