Már több írásomban is utaltam Eckhart Tolle-re, aki korunk egyik legismertebb "spirituális" tanítója. Tolle a Watkins Books felmérései alapján már befolyásosabb tanító, mint a Dalai Láma. Észak-Amerikában majdnem 4 millió könyvet adott el és világszinten legalább 10 milliót. Könyveit legalább 33 nyelvre fordították le. Nagy mértékben járult hozzá népszerűségéhez az Oprah show, amit 11 millióan láthattak. Nem nehéz rájönni, hogy mindezek után egy dollármilliomost is tisztelhetünk Tolle úrban, aki mögött egy komoly apparátus állt fel és profin menedzseli a tanító tevékenységét, ami egy jelentős kereskedelmi vállalkozássá nőtte ki magát. Csak néhány példát említek érdekességként : 2011-ben Ausztráliában egy kétnapos összejövetel 695 dollár,  2013-ban egy ötnapos elvonulás Olaszországban 995 dollár ( szállás és ellátás nélkül ), most szeptemberben Norvégiában egy négynapos tanítás 5700 korona, ami kb. 185 ezer forint. Az egyszeri előadásokra sem csekély a belépő, Londonban 50 font, de vannak platina ülőhelyek is 75 fontért azok számára, akik szeretnének közel ülni a színpadhoz. Ehhez még kérdésfeltevési lehetőség is jár. Természetesen bármilyen kép vagy hangrögzítés szigorúan tilos. Azokon a helyeken, ahol Tolle fellép, felesége Kim Eng is tart egy előadást. Gondolom minden pénzre szükség van. Aztán ott vannak honlapján, a shopban forgalmazott termékek is : letöltések, könyvek, DVD-k, CD-k, kalendáriumok, de előfizethetünk havi 19.95 dollárért online tanításért egy alkalomra, plusz 200 óra hozzáférhetőséget kapunk más videókhoz. Szerintem ennyi elég is az anyagiakból.

Most tanításainak a "mélységével" nem kívánok foglalkozni, főleg azok után, hogy az egyik könyvében, az Új földben azt állítja, hogy a "felébredéshez" már az is elég, ha valaki az ő könyveit olvassa és " milliók már most készek felébredni..." Ezek után nem véletlen, hogy az internetet megvilágosodottak hada lepte el és a közösségi oldalakon is egyre többen fognak hozzá a "tanításhoz". Hatalmas üzletággá nőtte ki magát a spiritualitás-ezotéria-önismeret és hódítanak a new-age áramlatok, amelyek azt sugalmazzák, hogy egy "új-kor"-ba léptünk és ez tömegek számára fogja elhozni a "megváltást". Ennek a nézetnek a propagálása nélkül nem lehetne sikeres az üzlet. Ezt Tolle is jól tudja.

Az tény, hogy új korban élünk már egy ideje, a Vízöntő korszakában és megvan ennek is a maga spirituális jellege, hatása. Az is tény, hogy ez az eltömegesedés korszaka, egy felgyorsult világ, amelyben egyre jobban hozzáférhetővé válnak a nem is olyan rég még titkosnak számító tanítások, "reintegrációs" technikák, önismereti módszerek. Viszont ez nem jelenti azt, hogy azok ettől még tömegesen járhatóak lennének bárki számára.(főleg úgy, hogy sok esetben teljesen lebutított formában terjednek el.pl. jóga,meditáció,asztrológia,tarot stb) Nem jelenti azt, hogy az a tény, hogy "Új korban" élünk érvényteleníti a régi korok alapigazságait és törvényeit. Ilyen törvény,  hogy tömegmegváltás nincs csak egyéni és, hogy bárki, aki az önismeret útjára lép, annak az előkészületi, öntisztító munkát el kell végeznie. Azért, mert más korban élünk nem jelenti azt, hogy a "köldöknéző", megalapozatlan elméletek, lebutított technikák bármilyen eredményt is hoznak. A koncentráció-meditáció szisztematikus gyakorlása megkerülhetetlen az igazi önismerethez. Ha tanulmányozzuk a 20. század nagy megvilágosodott tanítóit, (amúgy Tolle tőlük ollózta össze tanításainak a javát) láthatjuk, hogy még számukra sem volt könnyű az út. Még Paul Brunton is 13 évig gyakorolt keményen, mestere,  Ramana Maharshi halála után, mire elérte a megvilágosodást, de említhetnénk Nisargadatta Maharaj-ot is, aki mestere halála után még 3 évet gyakorolt a felébredésig, a tudatosság tiszta megtapasztalásáig, de a végső megvilágosodást csak halála előtt pár évvel érte el.

Persze semmi gond a tömegpiaci spiritualitással, hiszen sok ember számára hozhat ideig-óráig egy kis  megnyugvást, de ennél több haszna nincs. Tolle tanításaival is ez a helyzet még annak ellenére is, hogy formailag nagyon hasonlít a nagy szatguruk által kifejtett útmutatásokra, hiszen onnan leste el őket, de mivel nem érte el a megvilágosodást, ezért olyan dologról tanít, amit csak elméleti szinten ismer. Habár ő azt állítja magáról, hogy megvilágosodott, de ezt a cikk elején felvázolt üzleti tranzakciói kétségessé teszik. Nem az a gond, hogy meggazdagodott a könyveiből és dollármilliomossá vált, hanem az, hogy ezek után simán megtehetné, hogy ingyen végzi a szolgálatot, de mégsem teszi. Ráadásul egy megvilágosodott szatguru semmilyen körülmények között nem fogadna el pénzt a tanításért, szatszangért, mert  számára a tanítás, előadás egy megszentelt egységet jelent a tanítványaival és ezt a kapcsolatot soha, semmilyen körülmények között nem tenné tönkre azzal, hogy pénzt kér érte. A hiteles Mesterek ezért mindig ingyen tanítottak és nem is tehettek másként, hiszen ők csak eszközei voltak a magasabb hatalomnak, az Önvalónak. Ők voltak a "megtestesült" Önvaló és nem is feltétlenül a szavaik fejtették ki a hatást, hanem a belőlük kiáramló Kegyelem sugárzása.

Tudom, sokan azzal mentegetik a bizniszgurukat, hogy nekik is meg kell élni valamiből, meg fizetni kell a költségeiket stb. Ebben az esetben ezek az érvek helytelenek, hiszen önmagában már az is egy paradox helyzet, ha valaki spirituális útmutatásért, az anyagból történő szabadulásért pénzt kér és világosan rámutat, hogy az illető spirituális szempontból hiteltelen és tudatlan, tanítása fejlődést nem idézhet elő. Persze felvetődik a kérdés, hogy miért nem hozhatnak igazi fejlődést az ilyen tanítók még annak ellenére sem, ha szóról szóra ismételgetik a nagy tanítóktól összeolvasottakat. Azért, mert a profit orientáltságukkal pontosan azt bizonyítják, hogy az önmegvalósítástól még nagyon messze állnak, anyagias emberek, anyagiasabbak, mint egy átlagember és nincsenek tisztában a karma azon törvényével, hogy, aki az Önmegvalósítást elérte és a sorsából fakadóan az a kijelölt útja, hogy más embereket is vezessen az ösvényen, annak az Önvaló kegyelme mindig is biztosítani fogja azt, amire szüksége van ebben a földi inkarnációjában. Valójában ez a Kegyelem, a szatgurukon átsugárzó Erő az, ami az igazi tanítást végzi, csak ennek van transzformáló hatása még akkor is, ha csak a velük készült beszélgetéseket olvassuk. Könyveket általában nem írtak.  (Mivel a hamis tanítókon, bizniszgurukon keresztül ez a kegyelemi energia nem nyilvánul meg, ezért ebből fakad hitetlenségük is megélhetésüket illetően. Pénzt szednek a "tanításért", amivel pontosan azt bizonyítják, hogy legfeljebb csak elméleti tudással rendelkeznek, de a megvalósítással nem)  

Persze Tolle-nél már régen túl vagyunk a megélhetési gondokon. A jelenség nem egyedi, hiszen számtalan követője akadt világszerte és hazánkban is. A könnyű és sok pénz reményében sokan gondolják/ták úgy, hogy bizonyos mennyiségű olvasgatás után belőlük is lehet tanító. Mostanra az egyre szélesebb körben elterjedt közösségi oldalakon szinte naponta bukkannak fel a felszínes klisékkel operáló, önjelölt 'guruk'. Tolle roppant divatossá tette a "jelenlét'-ről az "itt és most"-ról papolást, de nem csak ő, hanem a számtalan neo-advaita szélhámos, Mooji, Gangaji, Spira stb.-is. (velük egy korábbi cikk foglalkozik) Szórakoztató látni, hogy sokkal többen követik ezeket, mint az hiteles mesterek oldalait. Az egoizmus egy új árnyalatot kapott és a tömegekben felbukkant a "spirituális ego". Tolle ennek a folyamatnak nagy lökést adott, hiszen emberek millióit öltöztette be a spiritualitás jelmezébe, ami csak egy "ál-alakzat", egy újabb búvóhely, maszk az ego számára. Meggyőződésem, hogy a félrevitt, hamis spiritualitás még annál is rosszabb, mintha valaki spirituálisan "érdektelen" és teljesen "materialista". Nem lehetett véletlen, hogy Jézus tanítványai a legegyszerűbb emberek közül kerültek ki és nem az írástudók közül, de Ramana Maharshinek is "nehéz dolga" volt a tanult panditokkal, viszont az egyszerű, tanulatlan kőműves, Annamalai swámi elérte a megvilágosodást a Jelenlétében.

Nisargadatta Maharaj a halála előtti egyik beszélgetésben elmondta, hogy a "szattvikus princípiumot", a tiszta tudatosságot, az Önvalót csak 10 millióból 1 ember képes felismerni, de Jézus sem véletlenül tanította: "sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak". Papaji egész életében 2-3 megvilágosodottal találkozott, pedig bejárta egész Indiát, azok közül is egyik a Ramana volt, de a Maharaj is csak néhány emberről számolt be, amikor erről kérdezték. Mahatma Ghandi halála előtt érte el a megszabadulást, de még Jézusnak vagy Buddhának sem volt könnyű a felébredés. A megvilágosodás egy meglehetősen ritka jelenség

Persze el kell indulni az úton. Nem véletlenül kapta meg az emberiség a tanításokat a nagy Tanítókon keresztül, de senki ne higgye el, hogy ez az út könnyű lesz és nem kell rajta erőfeszítéseket tenni, főleg az elején. Senki ne dőljön be a Tolle típusú szemfényvesztőknek, az olyan tanításoknak, hogy elég az olvasgatás és már az is a felébredéshez fog vezetni. Ez csak zsákutcába vezet és tévképzetek további labirintusába. Legyünk résen és merjünk kételkedni, használjuk a megkülönböztető értelmet! Ez a mai világkorszakban nagyon fontos, hiszen az élet szinte minden területét az időpánik, az azonnal akarok mindent uralja, és ez nem kerülte el a spiritualitást sem. Itt nem lehet sietni, gyors sikereket elérni Legyünk türelmesek és kitartóak a hiteben és akkor az Önvalónk előbb-utóbb a számunkra megfelelő útra fog terelni !