Tudatos életmód?
Tudatos életmód?
Manapság egyre népszerűbbek a "változtassukmegasorsunkat" típusú szentimentális "pozitivizmust" forgalmazó vállalkozások, azt sugallva, hogy csak rajtunk áll, mi fog történni velünk. Kezünkbe vehetjük életünk irányítását és ha pozitívan gondolkozunk, akkor majd kivirágzik körülöttünk minden. Az ehhez szükséges technikát remek, hétvégi tanfolyamokon sajátíthatjuk el. Szóval szabad akaratunk van. Néhány idézet,az egyik ilyen oldalról:
"Megtanulhatod megelőzni a feszültséget és lecserélheted a nyugalomra... mert amikor kiegyensúlyozott vagy, akkor nem taposnak a lábadra"
"Mindig az érzelmeinket, gondolatainkat kapjuk vissza, mert belülről kifelé történnek a dolgok és nem fordítva. Figyelj oda magadra, az érzelmeidre, gondolataidra és egészen más világba "csöppensz"."
"Ha tudsz bánni az érzelmeiddel és a gondolataiddal, akkor olyan életet élhetsz, amilyet választasz magadnak"
Nagyon jó ez a pozitív hozzáállás, de tényleg így van ez?
Szóval, akkor Mahatma Gandhi -aki egyébként egy megvilágosodott "jivanmukta" volt- egy Isteni Önvalót realizált ember, ami azt jelenti, hogy teljesen megszabadult a személyes én káprázatától és a Végtelen Tudatosság állapotából szemlélődött- nem volt rendben érzelmileg és gondolatilag? Mint tudjuk, elég alaposan rátapostak a lábára, főleg, ami az életének befejezését illeti. Egy merénylet áldozata lett.
Vagy ott volt mondjuk Jézus Krisztus, akinek ezek szerint az érzelmei és gondolatai úgyszintén nem lehettek rendben, hiszen az egyik legkegyetlenebb kivégzési forma oltotta ki a földi életét.
Ha eltekintünk ezektől a "világhírű" példáktól és szétnézünk a saját házunk tájékán, akkor eszünkbe juthat akár Hamvas Béla is, aki az egyik valaha élt legjelentősebb magyar szellemi ember. Az élete köztudottan nehéz volt, tele szenvedéssel és mellőzöttséggel. A teljes vagyonát elveszítette egy bombatalálat következtében. Akkor ő sem tudta megfelelően kezelni, irányítani az érzelmeit és a gondolatait?
Lehetne még sorolni a példákat tucatszámra, megemlítve a Ramana Maharshit, Rama Khrisnát, Nisargatatta Maharajot, akik rákban és szegénységben haltak meg, vagy ott volt Robert Adams, aki egy ideig szegénységben, karbantartóként tengette az életét, idős korában parkinson kórtól szenvedett, majd rákban meghalt. Saját vagyona nem volt, mindig valamelyik tanítványánál húzta meg magát, pedig a legnézettebb amerikai talk-showk keresték a kegyeit, de azokat elutasította. Könyvet nem írt, a satsangjait(előadásait) ingyen látogathatta bárki.
A fentebb említett tanítók az emberiség legtudatosabb és ezért a legkiegyensúlyozottabb lényei közé tartoztak, de a hétköznapi életüket és sorsukat tekintve nem hiszem, hogy bármelyikőnkben is felmerülne a vágy egy hasonlóra. Azt is láthatjuk, hogy még a Tudatosság abszolút szintjével sem jár együtt a feltétlen, a földi értelemben vett jólét, de nem is kell, hogy együtt járjon, hiszen a kettőnek semmi köze egymáshoz. Az a Tudatosság túl van már bárminemű kettősségen és kötésen.
Szerintem már ennyiből is kiderül, hogy az ilyen populáris "tudatoséletmód" módszerek teljesen megalapozatlanok és nem szólnak másról, mint néhány ember pénzbehajtási akciójáról és tudatlanságáról, ami már a teleshopos színvonalú videókból és a közösségi oldalakon folyamatosan hömpölygő, szirupos idézetekből is könnyen észrevehető. Persze fontos a pozitív gondolkodás és a jó közérzet, mint "megélés", de ez nem jelenti azt, hogy a külvilág történéseire bármilyen hatást is gyakorolhatna. Egy emberi élet lefolyását és szükséges tapasztalatait sokkal bonyolultabb karmikus törvények szabályozzák szinte hajszálnyira kiszámított pontossággal. A cikk második részében megpróbálom ezt részletesebben kifejteni:
folytatás: http://nyilegyenes.blog.hu/2015/05/18/tudatos_eletmod_2_resz