Mindenki hallott már a Hit gyógyító erejéről, de felvetődik a kérdés, hogy a Hit fogalmán azt értik-e az emberek, amit valójában jelent. Sokan azt képzelik, hogy hinni kell a gyógyulásban, pozitívan kell gondolkodni és minden megoldódik. Természetesen fontos a jó hozzáállás, de ez még önmagában kevés, valójában nem több, mint hiszékenység, mert a valódi, jézusi értelemben vett Hithez semmi köze. Az Evangéliumokban is több helyen láthatjuk Jézus gyógyításait, de a gyógyító szerepet mindig áthárítja a meggyógyított ember Hitére.

"Amikor Jézus a bárkával ismét átért a túlsó partra, a tó partján nagy tömeg sereglett köré. Ekkor jött egy Jairus nevű férfi, a zsinagóga elöljárója, s mihelyt meglátta, lába elé borult, és igen kérte: „Halálán van a lányom. Gyere el, tedd rá kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen.” El is ment vele, nagy tömeg kísérte, tolongtak körülötte az emberek.

Volt ott egy asszony, aki már tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, és sokat kiállt az orvosoktól, mindenét rájuk költötte, de semmi javulás nem mutatkozott, inkább romlott az állapota. Hallott Jézusról, azért átfurakodott a tömegen, és hátulról megérintette a ruháját. Így gondolkodott magában: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” Rögtön meg is szűnt a vérfolyása, érezte testében, hogy meggyógyult. Jézus nyomban észrevette, hogy erő ment ki belőle. A tömeghez fordult: „Ki érintette meg a ruhámat?” Tanítványai ezt válaszolták: „Látod, hogy tolong körülötted a tömeg, mégis kérdezed: Ki érintett meg?” De ő körülnézett, hogy lássa, ki volt az. Az asszony félve, remegve – mert hisz tudta, hogy mi történt vele – előlépett, leborult előtte, és őszintén bevallott mindent. Ő megnyugtatta: „Leányom, hited meggyógyított. Menj békével, és maradj egészséges!”

Nem véletlenül választottam ezt a példát, mert itt plasztikusan is láthatjuk a Hit működését a gyakorlatban is.

"Jézus nyomban észrevette, hogy erő ment ki belőle"

A kulcs a kiáradó Erőben rejlik, az erre való hangoltságban. Ez a Hit jele. Persze itt még úgy tűnik kellett hozzá az is, hogy az asszony normál értelemben is higgyen Jézus személyében, de mivel a jelenet egy tolongó tömeg kellős közepén zajlott, ezért nagyon sokan mások is megérinthették, valószínűleg azok az emberek is hittek benne és betegségük is lehetett, ennek ellenére a Mester csak egy embernél érzékelt kiáradást. "Ki érintette meg a ruhámat?" - kérdezte. Tanítványai is furcsállották a helyzetet. Valamiért fontos volt számára, hogy megismerje az illetőt.

De nézzük tovább, hogy mi történet az asszony csodálatos gyógyulása után:

^"Még beszélt, amikor a zsinagóga elöljárójának házából jöttek és közölték: „Meghalt a lányod. Minek fárasztanád tovább a Mestert?” A hír hallatára Jézus így bátorította a zsinagóga elöljáróját: „Ne félj, csak higgy!” Péteren, Jakabon és Jánoson, Jakab testvérén kívül senkinek nem engedte meg, hogy vele menjen. Amikor odaértek az elöljáró házához, nagy sírást-rívást, sok siratót, jajgatót találtak ott. Bement, s így szólt hozzájuk: „Mit lármáztok itt, mit sírtok? A kislány nem halt meg, csak alszik.” Erre kinevették. Ő azonban mindenkit kiküldött, maga mellé vette a gyermek apját, anyját, s kísérőivel együtt bement abba a helyiségbe, ahol a kislány feküdt. Megfogta a kislány kezét, s így szólt hozzá: „Talita kum”, ami annyit jelent: „Kislány, parancsolom, kelj föl!” A kislány fölkelt, és elkezdett járkálni. Tizenkét éves lehetett. A nagy csodálkozástól azt se tudták, hová legyenek. De ő szigorúan meghagyta nekik, hogy senki se tudjon a dologról, aztán még figyelmeztette őket, hogy azonnal adjanak a kislánynak enni."

Mit tudunk meg a Hittel kapcsolatban a második jelenetben?: "A kislány nem halt meg csak alszik". Magyarán nem volt az öntudatánál, eszméletlen volt, ezért hagyományos értelemben nem is hihetett Jézusban, azt sem tudta, hogy ott van és mégis meggyógyult. Értelemszerűen a kislányt is a Hite gyógyította meg, aminek láthatóan semmi köze nincs ahhoz a hithez, vagy hitnek nevezett fogalomhoz, amit a hétköznapokban értenek rajta. Ezt azért is fontos megjegyezni, mert a mai ezotéria bazárban, a különböző "teremtősdi", vagy ál-spirituális sorsalakítási technikákban, divat-asztrológiában, ji-kingben, agykontrollban stb. állandóan mantrázzák a hit erejét: csak akarni kell, hinni és minden sikerülhet. Ez természetesen nem más, mint spirituális materializmus, egoizmus, ami a szabad akarat téveszméjéből született, és pontosan ellentéte az igaz Hitnek a "Legyen meg a Te akaratodnak". 

Még Jézus sem tehetett azt, amit akart, csak eszköz volt, tettei alá voltak rendelve az Abszolút Istenség kozmikus teremtő erejének:

"Bizony, bizony, mondom nektek: A Fiú magától nem tehet semmit, csak azt teheti, amit az Atyától lát. Amit ő tesz, azt teszi a Fiú is." 

Láthatjuk tehát, hogy Jézus "gyógyításai" inkább valamiféle beavatások voltak, nem működtek mindenkinél, csak azoknál, akik spirituálisan már nagyon fejlettek voltak és megvolt a hangoltságuk az auráján átáradó kozmikus Erőre. Valószínűleg már korábbi inkarnációjukban is spirituális gyakorlók lehettek. Yogananada Paramahansa szerint már egy előző életben is tanítványai voltak. A gyógyítások a szemtanúk számára pedig bizonyosságot szolgáltattak.

Felvetődik a kérdés, hogy az átlagember akkor ki van zárva az Igaz Hit megélésének lehetőségéből? Természetesen nem, mindenki részesülhet a Kegyelemben, de tennie kell érte és nem csak vakon hinni. Amint említettem a hétköznapi hit még nem azonos az Igaz Hit megélésével, mert az csak egy elmebeli tevékenység, elképzelés, hiszékenység. A Biblia jelenetei szimbolikusak, Jézus Krisztus az Isteni Önvalónk szimbóluma, mindannyiunk szívében ott van, valójában mi vagyunk benne, de lefokozott figyelmünknek köszönhetően megszólíthatatlanok vagyunk. Ebből fakadó egoizmusunk blokkolja a magasabb Erő áramlását, ami pl. a gyógyításokat is véghez viszi, természetesen csak akkor, ha a fizikális gyógyulás szükséges és benne van a sorsunkban. Ezért ahhoz, hogy ez bekövetkezzék, el kell távolítani a blokkoló akadályt, az egót le kell csendesíteni. Mindenkinek olyan technikát kell alkalmaznia, ami számára megfelelő. Lehet ez "nyitott szívvel" mondott, áhítatos ima is, ha valaki vallásos és tényleges "önfeledt" állapotot tud vele elérni vagy mély relaxáció, légzőgyakorlat, irányított imagináció, hagyományos meditáció stb. A lényeg az ego tudatos elcsendesítése, félreállítása azért, hogy "megszólíthatók" legyünk, de ezért tenni kell.

“Kérjetek és adatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek. Mert aki kér, mind kap; és aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik."

Gyakorolni kell, mert az Igaz Hit megéléséhez a legtöbb embernek Elhívatottá kell válnia, gyakorlásra van szüksége. Ha az ember kitartó, akkor előbb vagy utóbb az Isteni Önvaló, Krisztus Ereje megnyilatkozik számára és átélhető belső Erőként fog jelentkezni. Az ember Választottá válik, és megismerve az igazi Hitet/Erőt, személyes énje alárendelődik a "Te akaratának".

Természetesen a Kegyelem Erejének vannak más megnyilvánulási formái  is, nem csak a gyógyítás. Mindenki sorsának és személyiségének megfelelően fog találkozni vele.

"És különbségek vannak az isteni erő megnyilvánulásaiban is, de Isten, aki mindezt véghez viszi mindenkiben, ugyanaz."

https://nyilegyenes.blog.hu/2020/05/22/kegyelmi_ajandekok